A tatárjárás (1241–42) Magyarország történelmének egyik legnagyobb pusztítása nemzeti tragédiaként került be a történetírásba és a köztudatba. A legújabb kutatások ugyanakkor arra is engednek következtetni, hogy a tragédia nem volt olyan nagy mérték?, mint eddig hittük. A dúlás után hazatér? IV. Béla bár megfogyatkozott, de semmiképpen sem megtört népet talált a Kárpát-medencében. Magyarország hadereje olyannyira er?s maradt, hogy a király a „második honalapítás” mellett agresszív, terjeszked? külpolitikát, többfrontos hadjáratokat folytatott. Országunk a tatárjárás iszonyata után is a térség meghatározó nagyhatalma maradt. Urbánszki László IV. Béla uralkodásának ezt a második, tatárjárás utáni, küzdelmekkel teli korszakát örökíti meg regénysorozatában. H?sei a kor híres vagy hírhedt alakjai mellett esend? mindennapi emberek, akik er?vel és ravaszsággal szállnak szembe a rájuk tör? ellenséggel. A nádasok rejtekében veszett farkasként küzd? parasztok, halászok, pásztorok tettei olykor a csataterek h?si eseményeit is felülmúlják. A Vérszagra gy?l cím? regény a mongol betörés évében játszódik. A kedélyes nyugalomban él?, mocsárszéli kis faluba (ma Ladánybene) izmaelita keresked?knek álcázott mongol felderít?k, kémek érkeznek. Az idill rémálommá változik, amikor kiderül, hogy a csapat a közelg?, népeket elsöpr? förgeteg el?hírnöke: kisebb, de ugyanolyan pusztító szélvihar. A falu népe a mocsár mélyére rejt?zik, és szembeszáll a förgeteggel. Halászok, parasztok, n?k és gyerekek küzdenek a hajdanvolt világ legjobb harcosai ellen a torokszorítóan izgalmas, életszer? hitelességgel megírt regényben.
View Less